Az energiahatékonyságról szóló 2015.évi LVII. törvény (továbbiakban Enhat) szerint a közintézmények (azaz a Közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérésre köteles szervezetek) tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezeteknek ötévente energiamegtakarítási intézkedési tervet kell készíteniük, majd annak megvalósulásáról szóló évenkénti jelentés elkészítése, melyről részletesen az Enhat. 11/A.§-a rendelkezik.
Enhat. 11/A.§-a értelmében a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:
- a) ötévente a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles megküldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé;
- b) végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig megküld a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé;
- c) a Nemzeti Energetikusi Hálózat által működtetett online felületen az Ehat végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vonatkozó energiafogyasztási adatokat;
- d) gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján az épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a b) pont szerinti éves jelentésben erről beszámol;
- e) együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)-d) pontban meghatározott feladatok ellátása során,
- f) feltölti az épületre vonatkozó, a Nemzeti Épületenergetikai Rendszerben nyilvántartott energetikai adatokat az online felületen elérhető Nemzeti Épületenergetikai Rendszerbe és együttműködik a Nemzeti Épületenergetikai Rendszer kezelésével megbízott szervezettel, amely szervezet korlátlan hozzáférést biztosít a Nemzeti Épületenergetikai Rendszerhez az energiapolitikáért felelős miniszter számára, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott feladatai ellátása céljából.
Energetikai megtakarítási terv mintája letölthető a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által működtetett energiahatékonysági honlapról: http://enhat.mekh.hu/index.php/2017/01/24/energiamegtakaritasi-intezkedesi-tervet-kell-kesziteniuk-a-kozintezmenyeknek/
A szemléletformálással kapcsolatos információk elérhetősége: http://enhat.mekh.hu/index.php/2017/01/30/kozintezmenyt-hasznalok-energiahatekonysagi-szemleletformalasa/
Az energiamegtakarítási intézkedési terv összeállítása
Az intézkedési terv célja:
- a közintézmények energia-felhasználásának optimalizálása
- közintézményeknek fel kell mérniük épületeik jelenlegi energetikai állapotát
- ez alapján meg kell határozni a tervezett energiahatékonysági intézkedéseket, azok ütemezését, illetve az egyes intézkedések által elérhető energia-megtakarítást
- elsősorban a beruházást nem igénylő vagy kisebb beruházási igényű energiafelhasználást csökkentő lehetőségeket kell feltárni
A vezetői összefoglaló egyértelműen tartalmazza azokat az intézkedéseket és felelősöket, amelyeket adott határidőn belül teljesíteni szükséges. Tartalmazza továbbá azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyeket az intézmény beazonosított, megvizsgált, elkötelezett a megvalósítás irányában, azonban erőforrás hiányában egyelőre nem képes megvalósítani. Az intézkedési tervnek továbbá egyértelműen rögzítenie kell a kormányhivataloknál működő energetikusi hálózat irányába történő operatív kapcsolattartót vagy kapcsolattartókat. Továbbá szükséges a nyomon követésért felelős személy vagy személyek nevének a meghatározása.
Az épület/épületegyüttes alapadatainak meghatározása
Ebben a fejezetben történik az épület, épületegyüttes szövegszerű bemutatása, leírása. Ha tanúsítvány készült az épületről, akkor a tanúsítványszerinti alapadatok illetve főbb megállapítások, fejlesztési javaslatok bemutatása, rögzítése szükséges. Javasolt a meglévő tanúsítványokat mellékletként az intézkedési tervhez csatolni. Az épület/épületegyüttes főbb adatait táblázatos formában célszerű rögzíteni legalább az alábbi tartalom szerint a táblázat alatt lévő épület energetikai tanúsításának mintája alapján kitöltve.
Energiamegtakarítási intézkedési lehetőségek
Az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítása során elsődlegességet élvez a beruházási költséget nem igénylő, vagy csak alacsony beruházási költségű intézkedések meghatározása, az intézményt használók és a fenntartók energiahatékonyságot növelő szemléletformálása. A megvalósítani kívánt intézkedéseket, a rendelkezésre álló forrásokat és műszaki megvalósítási lehetőségeket figyelembe véve, megvalósítási határidő, megvalósításért felelős személy és a becsült megtakarítási potenciál megadásával célszerű meghatározni. Minden javaslat esetén meg kell határozni számítással, vagy becsléssel az intézkedéstől a menedzsment által elvárható megtakarítások mértékét. A javaslatokat három csoportra bontva kell besorolni. Az egyes lehetőségek mellé célszerű olyan indikátorok rögzítése, amely az intézkedés megvalósításának volumenét egyértelműsíti (például bevont dolgozók létszáma, érintett fejlesztés műszaki lehatárolása, teljesítményértékek, darabszámok, stb.)
Az adatok helyessége és szakszerűsége alapvető feltétel!
A beavatkozási javaslatok kidolgozása során fel kell tárni minden olyan lehetőséget, amellyel energetikai megtakarítás érhető el. Az intézkedési terv alapja az intézmény energetikai állapotának felmérése. A vizsgálatok során meg kell állapítani, hogy adott épületek esetében milyen energiahatékonyság növelő lehetőségek vannak, ezeket a lehetőségeket a becsült beruházási költségek alapján szükséges csoportosítani. A javaslatok megadása nem ötlet, hanem koncepcionálisan építkező tudás.
Az energia-megtakarítási lehetőségek azonosítása során elsődlegességet élveznek a beruházási költséget nem igénylő, vagy csak alacsony beruházási költségű intézkedések meghatározása, az intézményt használók és a fenntartók energiahatékonyságot növelő szemléletformálása is jelentősen fokozható, hiszen a vizuális képpel az intézkedési folyamat aktív résztvevői lesznek.
A megvalósítani kívánt intézkedéseket, a rendelkezésre álló forrásokat és műszaki megvalósítási lehetőségeket figyelembe véve, megvalósítási határidő, megvalósításért felelős személy és a becsült megtakarítási potenciál megadásával célszerű meghatározni.
Minden javaslat esetén meg kell határozni számítással, vagy becsléssel az intézkedéstől a menedzsment által elvárható megtakarítások mértékét. A javaslatokat három csoportra bontva kell besorolni. Az egyes lehetőségek mellé célszerű olyan indikátorok rögzítése, amely az intézkedés megvalósításának volumenét egyértelműsíti (például bevont dolgozók létszáma, érintett fejlesztés műszaki lehatárolása, teljesítményértékek, darabszámok, stb.)
Beruházást nem igénylő beavatkozások
Akár 10% energia-megtakarítás is elérhető rövidtávú intézkedésekkel, amelyek közvetlen beruházást nem igényelnek.
Példaként, nem teljes körűen szemléltetve a következők átgondolása javasolt:
- gépészeti, épületgépészeti veszteségfeltárás vagy energetikai audit elkészíttetése;
- üzemeltetési szokások változtatása, felelősök kijelölése (pl. nyáron éjszakai átszellőztetés; gépi szellőztetés hiányában ésszerű szellőztetés télen);
- üzemeltetési menetrendek átalakítása (fűtési, hűtési, szellőztetési napi, heti menetrend, az üzemszünetben a belső hőmérséklet csökkentése a fűtési szezonban, hosszabb szünetekben, az iskolákban a használati melegvíz cirkuláció szüneteltetése);
- fűtési rendszer vízhőmérsékletének csökkentése (a külső hőmérséklet függvényében a fűtővíz hőmérséklete csökkenthető);
- légtechnika szakaszos üzemeltetése (csökkentett légszállítású üzemeltetés beiktatásával az energiafelhasználás csökkenthető);
- hűtési előremenő hőmérsékletnövelési lehetősége;
- hűtőközeg hőmérséklet optimalizálása;
- lekötött teljesítmények csökkentésének lehetőségei, szolgáltatói szerződések felülvizsgálata;
- energetikai rendszer beszabályozása, folyamatos ellenőrzés;
- tervszerű megelőző karbantartás;
- üzemviteli javaslatok – a rendszerek üzemelési hatékonysága a rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással növelhető:
- rendszerek beszabályozása: ellenőrizni kell a szabályozó elemek állapotát, beállítási értékek meglétét;
- karbantartás: szűrők, ventilátor ékszíjak, rendszerlégtelenítés, hőszigetelés ellenőrzése;
- szemléletformáló intézkedések:
- üzemeltető személyzet, dolgozók energiahatékonysági képzése;
- felhasználói szokások megváltoztatása, felelősök kijelölése;
- tájékoztató kiadványok, figyelemfelhívó feliratok elhelyezése;
- energia-megtakarításra vonatkozó dolgozói javaslatok támogatása, motiváció.
A fűtött/hűtött épületállomány vonatkozásában – amennyiben még nem készültek – javasoljuk az energetikai tanúsítványok elkészíttetését.
Minimális ráfordítást igénylő beavatkozások
Példaként, nem teljes körűen szemléltetve a következők átgondolása javasolt:
- hővisszanyerési lehetőségek vizsgálata;
- a világítási rendszer programozott működtetése, jelenlétérzékelők felszerelése;
- energiatakarékos világítótestek beszerzése (kül- és beltérben);
- energiatakarékos berendezések (számítógépek, monitorok, hűtők, stb.) beszerzése, a meglévő berendezések használata során az energiatakarékos használatra való törekvés (pl. ajtó, vagy zárófedél felszerelése a hűtőpultokra, monitor, számítógép kikapcsolása után a hálózatból való leválasztása);
- hideg helyiségben meleg víz és fűtéscsövek szigetelése;
- fűtési-hűtési rendszer hidraulikai beszabályozása;
- légtechnikai rendszerek beszabályozása, jelenlét-érzékelők felszerelése;
- légtechnikai rendszerek légtömörségének fokozása;
- szivattyúk, ventilátorok felülvizsgálata, szükség szerint cseréje;
- frekvenciaszabályozók beépítése;
- fűtési, hűtési és légtechnikai beszabályozások finomhangolása,
- épületfelügyeleti rendszerekbe integrálása;
- termosztatikus radiátorszelepek beépítése;
- a használatnak megfelelő időprogram szerinti vezérlés a használati melegvíz hálózatban (pl. ahol jelentős mennyiségű meleg vizet használnak);
- ablakok, ajtók ütközésénél rugalmas tömítés elhelyezése, légzárás javítása (zárszerkezetek javításával, beállításával), ajtóknál huzatfogó kefe felszerelése, ajtócsukó, légfüggöny vagy télen textilfüggöny felszerelése, illetve szélfogó kialakítása (ahol erre van elegendő hely);
- mozgatható árnyékolók felszerelése az üvegfelületek külső oldalán, amelyek nyáron csökkentik a belső hőmérsékletet és a zavaró erős napsütést, ezáltal a gépi hűtés időtartamát csökkenthetik, télen pedig nem csökkentik a megvilágítást és a napsütésből származó hőnyerességet (a mozgatható árnyékolók helyett nagy kiülésű eresz, erkély vagy párkány, illetve lombhullató növényzet is megfelelő);
- kommunális hulladéktömörítő alkalmazása (alacsonyabb szemétszállítási díj),
- almérők beépítése, helyi elszámolás.
Beruházást igénylő intézkedések
Példaként, nem teljes körűen szemléltetve a következők átgondolása javasolt:
- épületburok utólagos hőszigetelése;
- nyílászárók cseréje;
- árnyékolók felszerelése, reflexiós üvegezés;
- fűtési, hűtési, légtechnikai rendszerek korszerűsítése;
- fűtési-, hűtési, légtechnikai rendszerek új koncepcióval, csőhálózati és hőleadói rekonstrukciók elemzésével, légcsatorna hálózatok átalakítási javaslataival, hővisszanyerő beépítésével;
- megújuló energetikai hasznosítás a vizsgált épület környezetében (napkollektor, levegő/víz hőszivattyús rendszerek, talajszondás hőszivattyús rendszerek, geotermikus energiahasznosítási lehetőségek, fotovillamos rendszerek telepítési lehetősége).
Megvalósított intézkedések
Az előző ötéves időszak alatt megvalósított energiahatékonysági intézkedések összegzése. A megvalósított intézkedésekről évente szükséges jelentést küldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózatnak. Az intézkedéses szövegszerű ismertetése és a fejlesztések főbb adatainak rögzítése mellett a pozitív és negatív tapasztalatok, valamint az intézmény számára hasznos tapasztalatok rögzítése szükséges. Az intézkedésekkel elért energia-megtakarítás mértékét, táblázatos formában javasoljuk összefoglalni.
Megvalósítandó intézkedések meghatározása
- Az energiahatékonyság növelése illetve a lehetőségek feltárása érdekében a meghatározott javaslatokat a megvalósítás tervezett időpontja szerint sorrendbe kell rendezni. Minden egyes
- javaslathoz felelőst, megvalósítási határidőt és becsült megtakarítási potenciált szükséges rendelni.
- A hálós rendszerű intézkedési tervben nem csak a rendszer energetikai elemeinek energetikai hatékonyságára kaphatunk képet, hanem ezen rendszertechnikai elemek állagára is, így aktuális karbantartási és felújítási ciklusok is ütemezhetőkké válnak elősegítve a karbantartásokkal koordinált megvalósítási tervkészítést.
- A fejlesztési intézkedések megvalósítási sorrendjének kialakításakor a rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrások mellett a műszaki szempontokat is figyelembe kell venni. Az egymásra épülő intézkedések nem megfelelő megvalósítási sorrendje többletköltségeket eredményezhet.
A végrehajtás nyomon követése
Az intézkedések megvalósítását követően az elért energia-megtakarítás nyomon követésének kereteit szükséges rögzíteni. A tervben be kell mutatni a végrehajtás nyomon követésére alkalmazott módszert: milyen gyakorisággal, milyen teljesítményeket, milyen adatokon keresztül (kitérve a mérés, számítás, becslés módjára), milyen szervezeti keretek mellett, kik követnek. A választott nyomon követési módszer megfelelősségét a Nemzeti Energetikusi Hálózat képviselőjével egyeztetni kell.
Ellenőrzés: A NEH munkatársai ellenőrzik az adatok tartalmi, formai és jogosultsági feltételeinek megvalósulását, ennek megfelelően minősítik alkalmasnak a beadott dokumentációt.
