Széchenyi 2020

A fák kétségkívül növelik egy ingatlan értékét, ám bizonyos esetekben mégis előfordulhat, hogy ki kell őket vágnunk. Másra kell azonban ügyelni, ha csak a kertünkben tesszük mindezt, és másra, amikor közterületen.

Az ingatlan fekvése szerinti önkormányzatok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörben eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján rendeletalkotási joggal rendelkeznek az adott településen a környezetvédelmi feladatok megoldására, így önkormányzati rendelet kibocsátására. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) kormányrendelet pedig kifejezetten a közterületen lévő fás szárú növényekkel (fák, bokrok) kapcsolatban állapít meg szabályokat.

A közhasználatú zöldfelület (közutakat kísérő zöldsáv) területére ültetett fa és cserje a közút tartozékát képezi az 1988. évi I. törvény alapján, így ezen fák tulajdonjoga függetlenül attól, hogy azt magánszemély finanszírozta-e, az ingatlan tulajdonosáé lesz.

Az önkormányzat jegyzője nemcsak kérelemre, hanem hatósági jogkörében is dönthet egy fa kivágásáról. A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat (ingatlan tulajdonosa) a fás szárú növény kivágására kötelezheti, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.

Különösen figyelni kell az olyan növényzetet (fa, bokor), amelyik magasra nő meg, és szétterülő gyökérzete van. Fokozott veszély forrása lehet szeles, viharos időszakban. Minél magasabb, annál könnyebben kifordul a földből, ágak szakadhatnak le róla, és lakóépületre, szerencsétlenebb helyzetben emberre dőlhet. A magán tulajdonban okozott károkon felül nem elhanyagolható a közművekben keletkező kár (vezetékek leszakadása, villanyoszlopok kidöntése, stb…).

Share This